Ahogy megtanultam olvasni, és már megválogathattam a tanulmányaimat, igyekeztem azt a mérhetetlen kíváncsiságomat és tudásvágyamat mindennel feltölteni, amihez csak hozzájuthattam. Szerencsés pillanatot választottam, addigra elérhetővé vált magyar nyelven is rengeteg forrás.

Mint olyan sokan, én is megpróbáltam háttérben maradni és alkalmazkodni a kor és a társadalom elvárásaihoz – racionális döntések sorozatainak hatására végeztem el a különböző felsőoktatási tanulmányaimat, vállaltam munkát. De a tudat, hogy nem ott vagyok, nem azt az életet élem, amiért jöttem, ez az érzés az idő előrehaladtával egyre inkább csak mélyült és változásra – sorsom előtti meghajlásra késztetett, és késztet a mai napig.

Az első igazi „önmagamra ébredés” pillanatát egy asztrológus társaságában tapasztalhattam meg az itt és mostban. Ennek az intenzív élménynek a hatására indult el az éveken át tartó folyamatos hangolódásom, így jutottam el különböző önismereti technikákhoz – a hagyományos pszichoterápiától kezdve, az SVT-n át az asztrológiához. Ezen a ponton egy újabb hiányt éltem meg, a hagyományos gondolkodásmód nem adtam meg a kérdéseimre a választ. Hiányzik egy csomó
darabka a kirakósból. Tökéletes időzítésben lépett mindenki azon a bizonyos sakktáblán, és nyitottam fel a szemem a transzcendentális karmaasztrológiára. Apránként minden a helyére kerül, ahogy mélyülök önmagamba, úgy nyílik a világ és válok azzá, akit a legteljesebb módon szeretnék megtapasztalni.

De a tükörben nem mindig látjuk olyan egészségesnek önmagunkat… így a körök, melyeket újra- és újra megkezdünk, csak arra hívnak, hogy még mélyebben élhessük meg az érzelmeinket, és oldjuk fe azokat a gyermekkori, transzgenerációs és előző/párhuzamos életekből hozott traumákat – mindegy melyik szemüveget vesszük fel – ami azok a nem szeretett részeink, melyeket bezárunk egy sötét szobába és a kulcsot is megpróbálnánk az óceán mélyébe dobni. De ki kell nyitni azt a bizonyos kamrát, és meg kell gyújtani azt a bizonyos mécsest. Mert csak így juthatunk el az önszeretetig.

Kerestem azt a technikát, mellyel talán a legszélesebb körben tudnék lelkeket megszólítani, ami elég ismert és hatékony, hogy lépéseket tehessünk önmagunk felé – így jutottam el a családállítás irányába.

A foglalkozásokat igyekszem úgy vezetni, hogy az egyéb látásmódommal is meg tudjam támogatni az egyének folyamatait. Szélesebb perspektívát adni a blokkokkal kapcsolatban és vallom, hogy a karmikus sérüléseink egy bizonyos százalékának gyógyulásához segíteniük is kell a lelkeknek egymást.